Kövessen minket a Facebookon!
új közmegegyezésre van szükség. A konszenzus reformkor alapeszméje később is fontos fordulatokat hozott történelmünkben: a deáki kiegyezést, a 20. század végén pedig a rendszerváltás fundamentuma volt. Ma sem léphetünk tovább a polgárok szabad akaratának és egyetértésének kifejeződése nélkül, nem ölthet formát a mindannyiunk javát akaró gondolat, és cél nélkül marad a tett.
A polgári együttérzés nélkülözhetetlen része kell hogy legyen politikai elkötelezettségünknek, de tudnunk kell azt is, hogy önmagunkért is felelősséget kell vállalnunk: egyénnek, közösségnek, államnak egyaránt. A felelősség körültekintő előrelátás, amely képes kiküszöbölni az ellentétet a szándék és a következmény között.
A polgári létnek csak a biztonságban megélt hétköznapok adhatnak keretet. A szabadság új minőségét kell elérnünk: hogy eltűnjön életünkből a hétköznapi kiszolgáltatottság minden formája, hogy védelmet kapjunk az agresszióval, kirekesztéssel, a magánélet szabad alakításának korlátozásával szemben.
kell teremteni az állam korrigáló intézkedései és a piac szabadsága között, egyén és közösség között, gondoskodás és öngondoskodás között, hagyomány és modernizáció, magyarság és európaiság között.
Mindannyian másképp vagyunk egyformák. Az egyenlő jogok biztosítása szükséges, de nem elégséges föltétele az igazságos és ezért szilárd társadalom kialakításának: az esélyek egyenlőségét kell megteremteni ahhoz, hogy mindannyiunk számára elérhetővé váljon a polgári életmód, a társadalmi és közösségi életben való részvétel teljessége, képességeink kibontakoztatása – szabadságunk tényleges megélése.
a demokrácia alapja: nem szabadosság, hanem önként vállalt rend. A szabadság biztosít emberhez méltó életet, teremt mindannyiunknak azonos lehetőséget, szervez jól működő közösségeket. De a szabadság egyben felelősség is: önmagunkért, tetteinkért és szavainkért, egymásért, közösségeinkért, hazánkért. A szabadság felelősség nélkül csak szabadosság és anarchia, a felelősség szabadság nélkül puszta elnyomás.
A szóvivő az az ember, politikában az a politikus, aki az úgynevezett üzenetet közvetíti a közönség felé. Hogy mi az üzenet, van-e értelme, válasz-e a felmerült problémára, teljesen közömbös. A hangsúly a közvetítésen van. A szóvivő másik funkciója, hogy ha bármilyen kellemetlen kérdés merül fel a szervezet vagy intézmény működésével kapcsolatban, nem a vezető áll a nyilvánosság elé, hanem a szóvivő, aki aztán többnyire nem érti a kérdést, vagy mellébeszél, vagy visszatámad, egyszóval, kezeli a problémát.
Kuncze Gábor, az SZPE elnöke, Kende Péter akadémikus, a Bibó Társaság elnöke és Szilágyi Ákos költő, esztéta beszélgetett a köztársasági elnöki pozícióról, egykori és új elnökökről - és a magyar demokrácia helyzetéről 2012. április 20-án a Bibó István Közéleti Társaság rendezvényén, a Pallas Páholyban. A linkre kattintva megnézheti a beszélgetést.
Bár a megalakuló nemzetbiztonsági kabinet elnöke belügyminiszterként Kuncze Gábor lett, de a poszttal járó lehetőséggel nem kívánt igazán élni. Mozgásterét eleve korlátozta, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a miniszterelnök alárendeltje volt, így belügyminiszterként ebbéli tevékenységét hűvös távolságtartással a minimálisra csökkentette. Ebben szerepet játszott az is, hogy az Antall-Boross kormány idején erősen élt a gyanú: a kormány emberei „használják” a volt titkosszolgálati iratokat, szelektáltan szivárogtatnak, esetleg adatokat manipulálnak, márpedig Kuncze el kívánta kerülni, hogy ilyen vádak egyáltalán fölmerülhessenek. Olyannyira, hogy még a néhai Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály minisztériumban található iratőrző helyeit se kívánta megtekinteni, amit a nyilvánosság észre sem vett, ám azzal járt, hogy a megörökölt apparátus manipulálási szándékát nem lehetett kizárni.
Nem a vagonajtó csapódása, nem a csendőrök káromkodása, nem is a megkínzottak jajveszékelése. Nem ezek az első hangok. Kulturált urak: politikusok, újságírók, közgazdászok, statisztikusok választékos szavaival, gördülékeny mondataival kezdődött minden. Újságcikkekben, könyvekben, tanulmányokban leírt, politikai gyűléseken tartott beszédekben elhangzott, könnyen emészthető, minden bajra magyarázatot nyújtó gondolatmenetekkel a "káros zsidó befolyásról", a "magyar életerőt elszívó idegen parazitákról".- Vélemény
- Profi amatőrök
- Rendezvények
Publicisztika
Az SZPE tagjai közül többen írnak publicisztikát - ezekből az írásokból olvashat itt válogatást.
Szociológiai csapdák és az SZDSZ
Egy könyv arról, hogy az indulás személyi és társadalmi bázisa miként jelölte ki az SZDSZ mozgásterét, miért vezetett feloldhatatlan belső ellentmondásokhoz, s hogyan határozta meg az ellenzéki mozgalomként kezdődő, több mint 20 évig tartó történetet. Magyar Bálint és Pető Iván sorozata.
Jöjjön el rendezvényeinkre!
Az SZPE rendezvényein az általános politikai elemzések, szakpolitikai viták mellett könyvek, filmek, koncertek, színházi előadások is szóba kerülnek.
Hírlevél
Please wait...Eljött az idő...
"Mindannyiunknak, akik hiszünk a köztársaságban, a demokráciában, a közös álomban, most mindannyiunknak azt kell keresnünk, hogy mit tehetünk együtt. Ne a távolságot méricskéljük, ne arról beszéljünk, mit látunk másképp, mit tettünk volna másképp, vagy mit tennénk a jövőben másképp. Eljön az az idő is, amikor a sokféleség képviselete lesz a fontos."
Kuncze Gábor beszéde a köztársaság napján (2012. február 1.)
Köszön(t)jük, Elnök Úr!
"Erkölcsi és politikai késztetést éreztem, hogy "plebejus" államfő legyek, aki a magyar politikai élet színpadára képes visszahozni a mosolyt - mert anélkül nemcsak politizálni, hanem élni sem lehet -, aki minden döntésénél mindkét fél, kormány és ellenzék szempontjait figyelembe veszi, akinek nemcsak tiszte, de kötelessége is az egyensúly őrzése, a mérséklet, a politikai jó modor meghatározása."
Ki kérdezett?
"Ki kérdezett? Ne kérdezd – ordíts, ahogy a torkodon kifér, mert különben csönd lenne körülötted –, ordítsd magad a kérdést, s hidd el a visszhangnak, hogy ő volt, s felelj a visszhangnak, hogy legalább a magad szavát halld."
Meg akarunk szabadulni a 21. századra dogmává silányult ideológiai béklyóktól. Értelmes vitát, megegyezést és társadalmi kiegyezést akarunk végre. A demokrácia szétrombolása, a gazdaság lepusztítása, a félelemkeltés, erőszak és gyűlölet ellen minden demokratával készek vagyunk a szövetségre: mérsékelt konzervatívval és szociáldemokratával egyaránt. Célunk a demokrácia helyreállítása, a jogállam és a magántulajdon védelme, olyan politikai gondolkodás elterjesztése, amely nem enged a jogállamiságból, amely megbecsüli a tudást és a kultúrát. Kiegyensúlyozott, jómódú, derűs és európai – azaz polgári – Magyarországot szeretnénk.